I. FELADATSOR

Fogaras a régi Magyarország délkeleti csücskében feküdt, a természetes határt alkotó havasok alatt. Még a boldog, történelem előtti időben volt ez, a magyar földet egyetlen testként tartottuk számon, szinte mintha egy élőlény volna. Aki akkoriban már újságot olvasott, jól emlékszik az időjárásjelentésekből, hogy az ország leghidegebb pontja Botfalu volt, nyomban utána Fogaras következett.

Fogaras messze volt. Mondhatnám, távol sarkvidékén e magyar glóbusznak. Mikor először odautaztam, meg kellett állapítanom, hogy Velencébe hamarabb elértem volna. Brassóig vagy Szebenig kellett menni, onnan aztán kínos vicinális vitt még, hosszú órákon át. […] Mire Fogarasig értem, egy szikrázó fal állott előttem, kemény óriások sora, mely minden utat elzárni látszott.

Itt voltam a világ végén. Túlnan már a Balkán kezdődött, az idegenség. Sőt ez is már egy kicsit Balkán volt. Már Balkán, de egyúttal még Erdély, tündérkert. A Jókai, a Jósika, a Kemény Zsigmond, a Cserei Mihály Erdélye. Létezik-e vajon valami külön "transzilván" jelleg a tájakban, van-e igazán egységes hangulata ennek a szerencsétlen tartománynak? Nemrég olvastam egy cikket az Erdélyi Helikon-ban, melynek írója tagadja ezt. Talán, mint erdélyi ember, nem érzi már az erdélyiséget, mint ahogy nem érezzük a levegő ízét, amelyet beszívunk. Én, aki messziről jöttem Erdélybe, halálomig őrzöm magamban az erdélyi táj félreismerhetetlen és semmihez sem hasonlítható hangulatát, mely úgy különbözik az én Dunántúlomtól, mint a barna a kéktől.

Csakhogy ennek az egyetlen erdélyiségnek két sarka van, polaritása, mint a mágneseknek. Fogaras a túlsó sarkon volt, a balkáni sarkon. Nekem most utólag úgy tetszik, hogy már mikor először átmentem a piacterén, éreztem a Balkánt magam körül, mint barbár áradást. Éreztem, hogy növekszik az ár; iskola és hivatal csak reménytelen s elfúló védművek itt. [...] A tündérkertből már csak a vár volt meg, a régi magyar vár, az Apafiak vára. Öreg maradék – ahogy bekönyökölt az árba patriarchális könyökeivel, a saroktornyokkal.

 (részlet Babits Mihály Fogaras című írásából)

1. Babits Mihály, saját bevallása szerint, fogarasi éveit száműzetésként élte meg. Mikor és miért élt itt?2 pont

2. Magyarázza-e a Babits szülővárosa és Fogaras, illetve Velence közötti távolság azon állítást, miszerint hamarabb eljutott volna Velencébe, mint Fogarasra?3 pont

3.  a. „...az ország leghidegebb pontja Botfalu volt.” Melyik évben mérték a Romániában is legalacsonyabbnak számító hőmérsékletet itt? Mennyi volt ez?3 pont

     b. Ki és mikor készítette el az első hőmérőbeosztást, melyet napjainkig használnak a meteorológusok a hőmérséklet mérésére?2 pont

4. „… egy szikrázó fal állott előttem, kemény óriások sora.” Melyik a Fogarasi-havasok legmagasabb csúcsa? Hány méter magas ez?2 pont

5. a. Mi a vicinális, amellyel Babitsnak olyan „kínos” volt utazni?0,5 pont

    b. Tudsz-e ehhez hasonló közlekedési eszközöket, amelyek még nem is olyan régen (az 1990-es évek elejéig) működtek Erdélyben?1 pont

    c. Mi a román „beceneve” közlekedési eszköznek?0,5 pont

6. Kinek melyik művét idézi fel Babits azáltal, hogy Erdélyt tündérkertnek nevezi?1 pont

7. a. „A tündérkertből már csak a vár volt meg, a régi magyar vár, az Apafiak vára.” Mikor épült? Milyen szerepet játszott ez I. Apafi Mihály fejedelemsége idején?2 pont

    b. „A tündérkertből már csak a vár volt meg, a régi magyar vár, az Apafiak vára.”. Ültessetek e tündérkertben 19 gránátalma fát, úgy, hogy ezeket ötösével, 9 egyenes sorba helyezzétek el! Vázoljátok fel a gránátalmák ültetésének módját.5 pont

8. A szövegben említésre kerül két háború közötti romániai magyar irodalom legrangosabb folyóirata, az Erdélyi Helikon.

     a. Mikor jelent ennek első száma?0,5 pont

     b. Nevezzetek meg öt olyan írót, költőt, aki az Erdélyi Helikon által vált ismertté!2 pont

     c. Nevezzetek meg legalább három olyan újságot, folyóiratot, mely ugyanebben az időszakban megjelent!1,5 pont

9. A szerző szerint az erdélyi táj hangulata „félreismerhetetlen és semmihez sem hasonlítható”, úgy különbözik a Dunántúltól, mint a barna a kéktől. Foglaljátok össze az Erdély és Dunántúl domborzata, flórája és faunája közötti legfontosabb különbségeket (max. 1500 karakter)!8 pont

10.  A Fogarasi-havasok északi és déli oldaláról is elmondhatnánk, hogy úgy különböznek egymástól, mint a barna a kéktől. Soroljatok fel legalább 3 különbséget!3 pont

11. a. Véleményetek szerint igaza van-e Babitsnak abban, hogy „ennek az egyetlen erdélyiségnek két sarka van, polaritása, mint a mágneseknek”? (1000–1500 karakter)8 pont

       b. Babits Mihály úgy gondolja, hogy az erdélyi ember már-már észre sem veszi ezeket a markáns sajátosságokat. Ebből a kijelentésből kiindulva készítsétek el egy, a mai Erdélyt reklámozó film (időtartama legtöbb 1 perc) forgatókönyvét. Figyeljetek a helyszínleírásokra, esetleges szereplők jellemzésére és párbeszédére, a film hangulatára. A reklámfilm célcsoportját az erdélyiek képezik.5 pont

II. FELADATSOR

… a szép, örökifju Erdély, hazánk legkisebb, legszebb része őrzött meg legtöbb emléket a multból, tanuit végtelen szenvedéseinek, tanuit a vészteljes viharoknak, melyek a hosszú évszázadokon át legjobb erőit emésztették föl. S mégis a kis Erdély volt hazánk legerősebb támasza, megtámadott nemzetiségünk rendithetetlen oszlopa. A Hunyadiak, a Bethlenek, Rákóczyak... szülőföldje. […]

A regék névtelen költői nem feledkeztek el Déváról: tündérek épitették a várat.

Az annyiszor megénekelt Maros mellett, a mult emlékeinek kimerithetetlen tárháza, Hunyadmegye székhelye fölött emelkedik a várhegy, festői romkoronájával, mint nagy idők néma tanujele! Most csendes, kihalt, mint a sir, csak visszatérő, munkájok romlásán kesergő tündérek zavarják méla csöndjét, s töltik be zokogásukkal az omladozó falakat. […]

Déva keleti, északkeleti és délkeleti része a Maros parton terül, nyugoti, éjszak és délnyugoti része a folyó völgyét szegélyező hegység tövében fekszik. Az első erdélyi vasut utasainak már távolról feltünik a hegység zömétől elkülönített óriási kup, mely távolról a Maros völgyét egészen elzárni látszik. Ez a körülötte fekvő hegységekkel katlant alkot, hol Déva képezi a góczpontot.

(Részlet az 1878-ban megjelent Hunyadi Albumból)

1. Nevezzetek meg öt dél-erdélyi „emléket a multból”!2 pont

2. Bizonyítsátok legalább egy történelmi esemény bemutatásával, hogy „a kis Erdély volt hazánk legerősebb támasza, megtámadott nemzetiségünk rendithetetlen oszlopa”! (Max. 1000 karakter)3 pont 

3. A Hunyadi Album szerkesztői szerint Déva várát tündérek építették. Ti is így tudtátok? Olvassátok el a regék rövid összefoglalását (http://mek.oszk.hu/10300/10360/10360.pdf), majd vessétek össze azzal az elképzeléssel, amit Déva várának építéséről eddig ismertetek! (Max. 1000 karakter)3 pont

4. A szerző szerint a Marost sokszor megénekelték.

    a. Idézzetek egy népdalt, melyben megéneklik a Marost!1 pont

    b. Nevezzetek meg legalább egy, a népdaltól eltérő műfajú népköltészeti alkotást, mely összefügg a

    Maros folyóval.1 pont

5. Hány méter magasan áll Déva vára?1 pont

6. Ki szenvedett mártírhalált Déva várának börtönében? Mit alapított meg, és mikor?2 pont

7. A dévai sportiskola világszerte ismert sportolókat nevel.

     a. Milyen sportágra szakosodott ez?2 pont

     b. Nevezzetek meg egy-egy román állampolgárságú, magyar, illetve román nemzetiségű sportolót, aki kiemelkedő eredményeket ért el ebben a sportágban!2 pont

8. Fejtsétek meg az alábbi keresztrejtvényt!

A oszlop: Déva környékén élő ritka hüllőfaj. Sorok: 1. Maros partvidékén is előforduló rágcsáló, mely kizárólag növényi táplálékon él. 2. Régész, 1871–1904 között a dévai állami főreáliskola tanára. 3. Hunyaddal határos megye. 4. Kőmíves Kelemen román „testvére”. 5. A Kőmíves Kelemenné című ballada szerint ennyi kőműves építette Déva várát. 6. Déva várának egyik birtokosa volt. 7. A magyarok alacsony aránya miatt így nevezzük a Hunyad megyei magyarságot. 8. A XX. század elején innen telepítettek székelyeket Dévára, illetve Déva környékére. 9. Erdélyt Havasalfölddel összekötő út. 10. A Gentianának, a Déli-Kárpátok alpesi rétjeire jellemző növényfajnak egyik magyar neve. 11. … Ábrahám, Hunyad megyei születésű magyar testőríró. 12. Itt található a Hunyadiak vára.

9. Milyen hegységek között fekszik Déva? 2 pont

10. Melyik az a Fogarasok lábánál aránylag nagy számban költő, több európai és hazai fajvédelmi terv részét is képező erdélyi ragadozó madár amelyik a telet Dél-Afrikában tölti? A decembert és januárt melyik országokban tölti?2 pont

11. Mikor és miért rendelték el az első erdélyi vasút megépítését?2 pont

12. Szathmáry György, a Hunyadi Album szerkesztője a könyvet „nemzeti czélú irodalmi vállalat”-ként ajánlja olvasóinak. Az előszóban így fogalmaz: „Itt is egy menház alapításáról van szó: a nemzeti megmentés, a vissza magyarosodás menedék házának alapításáról. Arról van szó, hogy az eloláhosodott magyarság által lakott Hunyadmegye központján, a dévai állami reáliskolai segélyző-egyletnek adjuk meg a szükséges eszközöket, melyek lehetővé tegyék egy oly tápintézet alapítását, hogy az minél nagyobb számú eloláhosodott magyar gyermeknek ruházat, élelem, lakás és tanszerekkel való ellátás által teljesen ingyenes oktatást biztosítson.”

      a. Foglaljátok össze legtöbb 500 karakter terjedelemben, hogy mi alapján jutott a szerkesztő arra a következtetésre, hogy Hunyad megyében elrománosodott magyarok élnek!3 pont

      b. Déván napjainkban is van olyan „segélyző-egylet”, mely hátrányos helyzetű gyermekek ellátását tűzte ki célul. Mi ennek a neve?1 pont

      c. Készítsetek saját kezűleg olyan kis ajándékot (pl. könyvjelzőt, karkötőt, díszt stb.), amelynek véleményetek szerint örülne egy gyermek vagy egy tinédzser. A kis ajándékokat továbbítani fogjuk a dévai „segélyző-egyletnek”, ezért kérjük, tegyétek ezt be egy leragasztatlan borítékba vagy kisebb dobozba, és írjátok rá csapatotok nevét, hogy hány évesnek szántátok, illetve, hogy fiúnak vagy lánynak készült-e a tartalma. Figyelem! A csomag ne haladja meg a cipős doboz méretét! Ha szeretnétek üzenetet is mellékelni, tegyétek meg!7 pont

FORMAI KÖVETELMÉNYEK BETARTÁSA10 pont

Javítókulcs