Bejelentkezés

1. Bölcs Diákok vetélkedő

1. Forduló

I. feladatsor

Blanka gyönyörét találta ebben az utazásban. A szép zöld mező lepve volt már az őszi dértől, de amint feljött a nap odáig, ahogy a hegy árnyékot vetett, egyszerre zöld lett a gyep, az árnyék megmaradt fehérnek. S a zöld gyepen virítottak a rózsaszínű kökörcsinek.

Az út felvitt a hegyoldalnak, ünnepélyes templomi csendességű szálerdő fogadta az utazókat, melyben, mint a misemondó antiphonája, hangzott fel a vadmadarak egymásnak felelgető kiáltása. Egy pár gyönyörű vadpáva szerelmi ömledezései közepett hagyta meglepni magát a lovaglóktól, s aztán felrebbenve meg leszállva előttük sokáig folyton az útjokban maradt, mintha előhírnöke volna jövetelüknek.

Mentül feljebb haladtak, annál elevenebb lett az erdő. Vegyülni kezdett a levélvesztett lombfa az örökzöld fenyővel. A borókabozót sűrűn fedte már az aljat, s azon tarka tollú madárcsoport kergetőzőn. Egy ilyen bozótból egész konda disznót vert föl az utazó csoport. Azok nagy röfögve vágtattak odább. Zenóbia nem mondta meg Blankának, hogy azok vaddisznók voltak, engedte őt csodálkozni rajta, hogy, íme, egy egész konda – pásztor nélkül!

A hegyoldal még meredekebb lejtőre vált; a paripák ugyancsak feszítettek a hegynek felmászásban. Holmi síkon termett ló rég kidőlt volna ebből; ezek még csak meg sem izzadtak bele.

Végre fölértek a hegytetőre, s ott egyszerre az erdő is megnyílt. Sajátszerű tájkép tárult eléjük.

Északnak a fennsíkot egy kokojszás foglalta el. Az egy ingovány a hegymagason, még magasabban fekvő hegyek tengerszemétől táplálva; fölül rőt magas fűvel benőtt láp, mely közt gyér veres fenyőfák láthatók; a bürü alatt feneketlen dágvány, mely elnyeli a rátévedett embert és állatot. Szomorú, ijesztő kép; a sás érett bugáitól rókafakó az egész mező. Délnek pedig egy fiatal fenyves, mely valami őserdő helyén támadt, amit tán húsz év előtt a vihar, mint egy kaszavágással aratott le. A vén fa rohává lett rég, s a húszéves sarj üde hajtással magasodik föl sűrűn, buján, áttörhetlenül. Csak egy csapás visz rajta keresztül.

A fenyők aljában virítanak a havasi nefelejcsek, az erdők örök virágai.

Itt csak egyesével lehet előrehaladni. Zenóbia elöl lovagolt, nyomában Blanka. A két férfi messze hátul maradt. Ők nehezebb terhe voltak a lónak.

 

1.      Kinek melyik művéből idéztünk? (szerző, cím) 2 pont

2.      Foglaljátok össze legtöbb 2000–2500 karakter terjedelemben a mű cselekményét! 20 pont

3.      Milyen égövön játszódik a részlet cselekménye? Indokoljátok válaszotokat 5–10 mondatban!5 pont

4.      Hány fokos lehetett a levegő hőmérséklete akkor, amikor a szereplők végigmentek a mezőn?

a.       0° C alatt

b.      0 – 5° C

c.       5 – 10° C

Válaszotokat indokoljátok a szöveg alapján! 2 pont

5.      A szálerdő madarainak énekét a mesélő antifónához hasonlítja. Mi az antiphóna szó szövegbeli jelentése? Írjatok egy példát antifónára (csak címet)!4 pont

6.      Rajzoljátok be az alábbi ábrára, hogy tengerszint felett hány méter magasan haladnak az utazók!2 pont

 
   

7. A mesélő csak nagyvonalakban mutatja be azt a tájat, ahol az utazók haladnak. A megnevezetteken kívül vajon milyen más növények és állatok találhatóak abban az erdőben, melyen keresztül haladva a szereplők a hegytetőre érnek?

a) Nevezzetek meg 10–10 olyan növényt, illetve állatot, melyet az utazók láthattak vagy láthattak volna!

b) Keressetek egy-egy képet minden általatok megnevezett növényről és állatról!10 pont

8. A hegytetőre érve érdekes látvány tárul az utazók elé. „Délnek … egy fiatal fenyves, mely valami őserdő helyén támadt, amit tán húsz év előtt a vihar, mint egy kaszavágással aratott le. A vén fa rohává lett rég, s a húszéves sarj üde hajtással magasodik föl sűrűn, buján, áttörhetlenül. Csak egy csapás visz rajta keresztül.” Rajzoljátok le ezt a tájat egy A4-es nagyságú rajzlapra! A rajz elkészítéséhez bármilyen eszközt használhattok.5 pont

 

II. feladatsor

 

Andréossi az Olymp magasságát 1900 ölben adja meg. Egy másik angol, aki néhány éve járt itt, 1800-ban. Hammer úr, aki olyan részletesen írja le a hegyet, hogy szinte semmit sem lehet hozzátenni, nem mond semmit a magasságáról. Megvallom, nem tudom igazán elhinni, hogy kétszer olyan magas lenne, mint a Schneeberg, bár lábaim és tüdőm, amelyek különben sokat bírnak, arra szavaznak, hogy nagyon magas. [...] A kilátás odafentről, ahol egy néhány éve elhagyott kolostor romjait is megtaláltam, olyan, mint más magas hegyekről, a tenger és a szárazföld egybeolvad a levegőéggel és a felhőkkel. Ettől függetlenül világosan ki tudtam venni Konstantinápolyt, a Nicomediai- és Mudaniai-öblöt, a Niceai és az Apollóniai-tavat, a Marmara- és a Herceg-szigeteket, a Márvány-tengert, Ida hegyét és a Gargarusty. [...] Nagyjából 8 jó órát kell számítani az Olymp megmászására. Akik kényelmesen akarják megjárni, és a meleg évszakban mennek föl, az éjszakát azoknál a turkománoknál töltik, akik a második fennsíkon tanyáznak, nagy tűz mellett alusznak, hegyi források üdítő vizét isszák, és friss pisztrángot esznek. Egyébként az Olympnak talán előnye sok más magas heggyel szemben, hogy nem lassanként emelkedik, hanem egy termékeny, virágos lapályon áll, és úgyszólván egyetlen magas piramist alkot.

 

1. A fenti idézet Széchenyi István keleti utazása 1818–1819 című útleírásból származik. A fenti idézetből kiderül, hogy a szerző szerint Antoint François Andréossi túl magasra becsülte az Olümposz hegyet. Igaza volt-e Széchenyinek? Miért?4 pont

2. Állítása szerint hány kilométer távolra látott Széchenyi a hegycsúcsról?2 pont

3. Kik laktak az Olümposz legtetején a görög mitológia szerint?2 pont

4. Nevezzetek meg 5 olyan magyar irodalmi alkotást, melyben legalább egy görög mitológiai alak szerepel! Nevezzétek meg a mitológiai alakokat is, és foglaljátok össze röviden, hogy kik ők.10 pont

   Példa: Janus Pannonius: Egy dunántúli mandulafáról – Phyllis, királylány, ki bánatában, mivel jegyesét, Demophoónt hiába várta, öngyilkos lett, s a kegyes istenek mandulafává változtatták.

5. Mely államhoz tartozott az Olümposz hegy az útleírás keletkezésének pillanatában?2 pont

6. Soroljatok fel legalább 5 olyan növényt amelyek legjellemzőbbek Görögország éghajlati övezetére. Milyen éghajlatról van szó?6 pont                                                                                                          

7. Tervezzetek olyan 7 napos görögországi utazást, mely során minden nap megtekintésre kerül egy kulturális vagy történelmi látnivaló. Rajzoljátok be az alábbi vaktérképen az útvonalat és jelöljétek az egyes látnivalókat!

 

 

14 pont

 

 

Javítókulcs