I. FELADATSOR

“A terapeutám elég különösnek tartotta, hogy egy anya nem a saját anyanyelvén beszél a gyerekével, még a karon ülőt sem becézgeti, hanem idegen nyelven szól hozzá, ami még nem illik a szájába, nem fejezi ki az érzéseit, ami még számára is idegen és furcsa, így aztán a gyerek számára is idegen és furcsa. Meghökkentem. Tényleg furcsa? Soha nem gondoltam rá, hogy másként kellett volna Lennie, de ahogy eltűnődtem, rájöttem, hogy egyetlen többnyelvű családot sem ismerek, ahol ne akarták volna, hogy a gyerek mindkét szülő nyelvét megtanulja. Szívesen tanítanak olyan nyelvet is, amelyet néhány generációval korábban beszéltek anyanyelvükként. És amikor először hallottam Finnországban gyerekeket folyékonyan beszélni kevert francia és finn nyelven, megértettem, hogy nincs abban semmi különös, hogy a kétnyelvű apróság a beszédébe mindkét anyanyelvéből belekever szavakat. Nem voltam hát kivétel. Ez nem a nyelvek hasonlóságából fakad, és nem is jár azzal a következménnyel, hogy egyik nyelven sem tudja tökéletesen kifejezni magát, mint ahogy anya állította. Anya arról is helyettem döntött, hogy Finnországban felnőve s ekként úgymond tősgyökeres finnként nem szükséges emlékeznem arra az országra, ahonnan ő származott, még akkor sem, ha el-ellátogattunk oda, s ő vágyott is vissza. Ezek az utazások nem is tűntek valóságosnak, hiszen Finnországban senkinek nem tettünk róluk említést. Nekem finné kellett válnom. Úgy kellett beszélnem, járnom, úgy kellett kinéznem, mint egy finn Lánynak, bár mindig úgy éreztem, nem vagyok a helyemen, hogy kilógok, mintha kinőtt kabátot viselnék, amelynek egyik ujja hosszabb, mint a másik, és olyan cipőt, amelyik minden lépésnél töri a lábamat. Mindennek a tetejébe nem a megfelelő súlycsoportba tartoztam. Ugye, megérted, hogy most már oda kellene egy kicsit figyelned. Anna nem érti, de a védőnő újra rákérdez, hogy milyen magasak a szülők, és kéri, mutassa meg édesanyjának a testsúlyát és a magasságát tartalmazó lapot, bár Anna kérdés nélkül is tudja, hogy az anyja semmit nem fog érteni belőle, hanem azt feleli majd, hogy minél hivatalosabb papír, annál nagyobb hazugság.”

(Sofi Oksanen: Sztálin tehenei - http://epa.oszk.hu/00000/00016/00164/pdf/ufo_2011_04_OCR_084-094.pdf )

1. Napjainkban, a migráció világában családok milliói számára vált mindennapos problémává az anyanyelv, mint az elszármazás országához kapcsolódó identitás részének megőrzése. A fenti szövegrészlet is hasonló dilemma elé állítja az olvasót, felvetve annak kérdését, hogy új hazába költözve mi a fontosabb: megtartani a magunkkal hozott anyanyelvet, vagy minél jobban elsajátítani az illető ország nyelvét a sikeres asszimiláció érdekében? Ti mit gondoltok? Írjátok meg a véleményeteket egy 150 szavas érvelő szövegben.5 pont

2. Oldjátok meg az alábbi keresztrejtvényt, majd határozzátok meg egy mondatban a függőlegesen elrejtett szó és Sofi Oksanen kapcsolatát.5 pont

1. _________________ Királyi Akadémia. 1640-ben alapított intézmény (a mai Helsinki Egyetem elődje), mely fontos szerepet játszott a finn-nyelvűség és a finn nemzeti identitástudat megalapozásában.

2. _________________-díj. Irodalmi díj, melyet Sofi Oksanen 2008-ban kapott.

3. Sofi Oksanen nemzetisége anyai ágon.

4. Az első kiadott finn nyelvű regény címe.

5. A finn nyelvű irodalom megalapítója.

6. J. L. _________________, svéd-ajkú finn szerző.

7. Az első finn nyelvű nyomdai termék, mely a hit alaptételeit foglalja össze.

8. Ennek a változatnak a felhasználásával készítette el Barna Ferdinánd az első teljes Kalevala-fordítást 1871-ben.

9. Északi __________________, Európa „északi országainak” fóruma, melynek díját valamely skandináv nyelven írott irodalmi műért ítélnek oda.

10. A Kalevala „szerkesztője”.                                                                                       

       _______________________________________________________________________________________________________________

       _______________________________________________________________________________________________________________

3. A finn irodalom, a magyar irodalomhoz hasonlóan, magában hordozza a történelmi viszontagságok jeleit. Milyen közös vonást állapíthattok meg a két nemzet irodalma között nyelvi vonatkozásban?2 pont

4. a. Melyek a hivatalos nyelvek Finnországban? Miért?3 pont

    b. Hasonlítsátok össze a finn iskolarendszerben tanított kötelező nyelveket a ti iskolarendszeretekbe tanítottakkal. Milyen hasonlóságokat és különbségeket észleltek?2 pont

    c. Milyen más etnikai csoportok és nemzeti kisebbségek élnek Finnországban a svédeken kívül? Nevezzetek meg legalább ötöt, majd mindegyikhez írjatok egy-egy jellegzetességet!5 pont

5. a. Nevezzetek meg legalább három finn állami ünnepet. Mit ünnepelnek ezeken a napokon?3 pont

    b. Tüntessétek fel a térképen Finnország tartományi autonómiáit, valamint szomszédos országait és öbleit!4 pont

6. a. Finnország a Mikulás hazája. Melyik tartományban él a Mikulás, és mi ennek a tartománynak a jelképe?1 pont

    b. Készítsetek képeslapot a Mikulásnak, írjátok rá kívánságaitokat és jókívánságaitokat, majd címezzétek meg neki, de borítékba rakva a Communitas Alapítvány címére küldjétek el (mi továbbítjuk neki :-) ).4 pont

    c. Milyen érdekes és egyben világcsodának számított fizikai jelenség figyelhető meg a Mikulás hazájában? Magyarázzátok meg egy mondatban a jelentését.2 pont

7. A számik az északi országok őslakósai. Az alábbi mondatok mind a számikra vonatkozó kérdésekre válaszok. Találjátok ki a kérdéseket.4 pont

a.       __________________________________________________________________________? Lappok.

b.      __________________________________________________________________________? Finn-ugor.

c.       __________________________________________________________________________? Joik.

d.      __________________________________________________________________________? Sámánhit.                                                             

8.  „...úgy kellett kinéznem, mint egy finn Lánynak”

Tervezzetek három különböző, a Skandináv félszigeten élőkre jellemző norvég mintás öltözetet a főszereplőnek.  Egy A3-as lapra rajzoljátok le mind a három tervezett öltözéket, majd küldjétek be postán.6 pont

II. FELADATSOR

„Alighogy ledőlt a tölgyfa, ősellenség összeomlott, felsütött a nap sugára, földerengett holdnak fénye, fellegek futosni kezd­tek, ég bordái boltozódtak párás földnyelvnek fokain, szélein ködös szigetnek.
Erdők éledni eredtek, sűrűségek sarjadozni; lomb a fára, fű a földre, daloló madár a lombba: víg rigó rikoltozásra, kékmadár kakukkolásra.
Bogyótermők bokrosodtak, virágok vígan virultak, fűfé­lék­nek száz fajával, szárba szöktek ezresével. Csak az árpa nem csirázott, gyöngyvetése nem gyökérzett.
Vének véne Väinämöinen lépegetett tépelődve kék tenger mellett kocogva, partján párálló vizeknek. Féltucat picinyke magra, bukkant hét gabonaszemre ott a tágas tengerparton, selymes hordalékhomokban. Nyestbőr-tarsolyába tette, vedlő mókus vékonyába.
Akkor magvetni megindult, gabonáját göröngyre szórni Kalevala kútja szélin, Osmola mezői mellett.
Cinege fütyült fölötte: „Nem fogan meg Osmo magva, Kaleva gabonamagja megműveletlen mezőben, vágatlan hagyott vadonban, perzseletlen pusztaságban!”
Vének véne Väinämöinen éles fejszét fent magának; irdatlan erdőt kiirtott, hatalmas határt terített. Szálfát százat is levágott, egy maradt csak, árva nyírfa, melyen a madár megül­het, melyről a kakukk kiálthat.
Sasmadár suhant fölébe, magasból madár közelgett. Meg­látta a fát magában: „Mondd csak, azt mivégre hagytad, árva nyírfát mért kímélted kidöntetlenül magában?”
Szólt vénséges Väinämöinen: „Meghagytam, meg is kí­mél­­tem, madárnak megülni hagytam, sasmadárnak meg­pi­hen­ni.”
Válaszolt a sas viszontag: „Bölcsen tetted azt bizonnyal, hogy a nyírfát nyugton hagytad, ágaival álldogálni, madaraknak megpihenni, jómagamnak is megülni.”
Csőrével tüzet csiholva máglyát lángra lobbantotta. Észak szította szelével, kelet is keményen fújta. Hamu lett a nagy halombul, erdő porrá perzselődött.
Vén Väinämöinen pediglen magocskáit megkereste, hat-hetet előhalászva nyári nyestbőre nyakábul, vedlő mókus véko­nyábul, hermelin fehér hasábul.
Vetéshez fogott legottan, szemeket a földbe szórva. Maga mondta, fölfelelte: „Íme, én vetek, vesződöm ujjaival Ég Urának, Teremtő tenyere által gabonatermő göröngyre, sarjakat fakasztó földre.
„Föld bábája, Boldogasszony, föld alatt lakó Nagy­asszony! Parancsold meződ mozogni, föld erőit forgolódni! Föld ereje fogyhatatlan, világ végéig megújul, csak javítsák jótét lelkek, tevékeny tündér-leányok!
„Föld, tápászkodj fekvésedbül, Úr ugara, alvásodbul! Ifjú sarjat izmosítsad, gabna szárát szálasítsad: ezrivel kalászt eresszen, százszoros legyen a szála, szorgos szántásom-vetésem, bajlódásom béreképpen!
„Egeknek ura, nagy Ukko, Miatyánk a menny-egekben, fellegeknek fékezője, gomolyoknak gondozója! Tarts törvényt a fellegekben, szigorú szabályt az égen! Könnyű felhőt küldj keletrül, északnyugatról nyomósat, nyugatról egész erőset, dél felől is duzzadósat! Hullass harmatot az égbül, felhők mézében fürösszed megeredő magvaimat, sűrűn sarjadó vetésem!”
Hát Egek ura, nagy Ukko, Miatyánk a menny-egekben törvényt tett a fellegekben, szigorú szabályt az égen. Küldött kis felhőt keletrül, északnyugatról nyomósat, nyugatról egész erőset, dél felől is duzzadósat. Felhők nyáját összefogta, széleit szorosra szedte. Hintett harmatot az égbül, felhők mézében fürösztve a megeredő magokat, sűrűn sarjadó füveket. Kelt is ott vetés kövéren, árpa sarjadott, sokágú, porhanyó, puha mezőbül, Väinönek verejtekébül.”

(Kalevala, finn eposz)

1. Egy 150 szavas érvelő szövegben bizonyítsátok be, hogy a Kalevala eposz.5 pont

2. Hol él a legnagyobb számú finn kisebbség, és milyen jogokkal rendelkeznek az adott országban?4 pont

3. „Bogyótermők bokrosodtak, virágok vígan virultak, ...” Nevezzetek meg magyarul és finnül, legalább öt bogyót, melyek Finnország területén teremnek!2,5 pont

4.  „...hat-hetet előhalászva nyári nyestbőre nyakábul, vedlő mókus véko­nyábul, hermelin fehér hasábul.”

a. A felsorolt állatok közül melyik kettő áll egymáshoz a legközelebb és miért (legalább két közös jellemző által érveljetek)?2 pont

b. Melyik állat jelenik meg egy híres festmény megnevezésében  de tévesen a festményen? Melyik festőröl és festményről van szó és miért tévesen?3 pont

5.  „Föld bábája, Boldogasszony, föld alatt lakó Nagy­asszony!”

a. Milyen vallásúak a finnek többsége?0.5 pont

b. Az ősi hitvilágban a Boldogasszony ünnepe nagyon régen létezett. Miért maradt meg a magyaroknál a kereszténységet követően ez az ünnep?1.5 pont

c. Említsetek meg legalább öt neves Boldogasszony ünnepet!2 pont

d. Milyen növénnyel áll kapcsolatban a Boldogasszony kifejezés? Él-e ez a növény Finnországba? Adjátok meg a növény magyar és latin megnevezését.1.5 pont

6. A fenti szövegben több madárnév is szerepel, ami arra enged következtetni, hogy Finnország állatvilága fajban nagyon gazdag. Töltsétek ki az alábbi mondatok hiányzó részeit.2.5 pont

a. A _________________ a Turdidae-k családjába tartozó, palakék tojásokat rakó madárfaj.

b. Finnország nemzeti madara a__________________________ .

c. A finnországi Saimaa-tóban élő, egyetlen édesvizi ragadozó emlős a __________________ .

d. Finnország nemzeti állata a ____________________ .

e. A teeri néven emlegetett, finn erdőkben élő állat a ________________ .

7. A finnek, a magyarokhoz hasonlóan, országuk népességéhez képest meglehetősen felülreprezentáltak a tudomány és az irodalom legjobbjai között. Soroljátok fel (legalább 5) a finn Nobel díjasokat, és írjátok le, hogy milyen munkásságukért kapták a kitüntetést?5 pont

8. a. A téli ünnepek elképzelhetetlenek gyertyafény nélkül. Miből készítették régebben, és miből készítik manapság az ünnepi fényt adó kelléket?2 pont

  b. Az ünnepi hangulat elképzelhetetlen fahéj, gyömbér és szegfűszeg nélkül. Mely vegyi anyagok adják a jellegzetes aromájukat?2,5 pont

9. Bár Finnország növényvilága szegényes, erdőségeinek területe több mint 70%-t teszi ki az állam összterületének. Ezen szegényes növényvilágból (Finnországban előforduló bogyók, faágak, szövegben előforduló növényfajták stb.) inspirálódva készítsetek egy dísztárgyat! Engedjétek szabadon a kreativitásotokat: barkácsoljatok, varrjatok, fessetek, kössetek, ragasszatok, rajzoljatok stb. De csak a finn növényeket használhatjátok ötletül. 5 pont

10. KARÁCSONYI LÁNGFESTÉS

A kísérlethez nincs szükség sok mindenre, gyakorlatilag csupán meleg vízre, néhány fenyőtobozra és fantáziára.  Fél liter meleg vízben oldjatok fel olyan anyagot, amelyet lángfestésre használhatunk (pl. asztali só, borax, réz szulfát stb.). Ebbe az oldatba helyezzetek bele 1-2 fenyőtobozt, és hagyjátok benne néhány órára, majd vegyétek ki és jól szárítsátok meg a „preparált” tobozokat. Végső lépésként tegyétek kandallóba, nagymama „sparheltjébe” vagy akár egy kisebb tábortűzbe, és figyeljétek meg a kísérletetek eredményét. Készítsétek három variációt a tobozokra, és a felhasznált anyagok rövid leírásával forgassatok 3*10 másodperces (összesen fél perc) rövidfilmet a lángfestős tobozokról!5 pont

A feladatok megoldásait minden csapat saját adatlapjára kell feltöltse a http://bod.communitas.ro címre. Amennyiben a rendszer ezt valamilyen okból kifolyólag nem engedélyezné, emailben kérjük csatolni a magyaroktatas@magyaroktatas.ro címre.

A kreatív feladatokhoz tartozó megoldásokat  a következő címre kell postázni: Fundaţia Communitas, 400489 Cluj-Napoca, str. Republicii nr. 60. (A borítékra kérjük ráírni: BÖD – Országos szintű vetélkedő középiskolások számára valamint a csapat nevét).

FORMAI KÖVETELMÉNYEK[1] BETARTÁSA

10 pont

II. Feladatlap .doc

II. Javítókulcs .pdf