3. Bölcs Diákok vetélkedő
Döntő
I. FELADATSOR
A pákász, az egykori bihari rétségnek, mocsárvilágának ura és őslakója eltűnt - elfogyott, mint elfogyott lecsapolás útján a rét, a mocsár.
Az egykori nádrengetegek, ingoványok, kutak, morotvák, goronczok, zsombékok helyén ma az eke túrja a tőzeges, kövér televényt; az eke vasa néha zökken egyet - beléütődött valami levert czövek, karó földalatti maradványába, talán a pákászkunyhó mesteroszlopába, mely azt a sátorszerű, csúcsos nádalkotmányt támasztotta.
Itt-ott kiturja az eke a karózatok egész sorait, melyek szépen kettősben, úgy egy derék macskajárónyira vonulnak egymás mellett, erre arra kanyarogva s a kanyarodások öbleiben lépésnyi közöket hagyva: ezek a csíkgátak vagy lábók maradványai. Kitúrja az eke a hozzávalót is: elfeketedett fűzfavessző fonadékok ezek, hasas, vagy tölcsérszerű alakzatokban. Ezek a csíkvarsák maradványai; akkor szolgáltak a csíkgát közeiben, a mikor a bihari urak Komádiba "csíkászni" jártak. - Igaz, hogy ez a csíkászat titulus bibendi s minden egyéb volt, a mi a bihari dáridóhoz tartozott, csak csíkfogás nem. Ezt rábízták a pákászra, ki meg is felelt emberül. Mert a történeti igazság úgy kivánja, legyen ide irva, hogy azokon a dáridókon bor, kártya és czigány mellől nem hiányzott a csík - more consueto káposztalében főve; s az igazi bihari gyerek úgy ette meg, hogy meg sem mozdította állkapczáját, mert úgy kivánta az ősi virtus, hogy az egész csíkot azon rágatlan valójában csúsztassa le bárzsingján - akár a mai kor finnyás uracscsa az ostendei osztrigát.
A legszebb bihari nóta, a legvígabb adoma a komádi csíkászatokon termett; ott, a pákász tanya tájékán, a hol ma nem rikácsol többé a nádi veréb, nem költ káka tövén a rucza, nem fehérlik a nádsor alján a lábas kócsag, nem lengeti szárnyát a halászcsér, a sirály, hanem hullámzó búzavetésből kikél a pacsirta madár, rezgő szárnycsapással emelkedik mind magasabbra, folyton hallatva dalát:
Dicső, dicső, dicső
Kikelet, kikelet,
Kivirit, kivirit,
A virág, a virág
Mind - - - -
azután merész kanyargással inkább zuhan, mint száll lefelé, eltűnik a vetésben, hogy megoszsza kicsiny éltepárjával a meleg fészek gondját-örömét.
A pákász-világ letünt, a mióta a folyók gátak közé fogva hömpölyögnek tova. Árkolásokon kifolyt a rét, a mocsár, mint kiütött csapon a hordó vize, bora, s a pákász, a nádas igazi gyermeke, a szárazra került, ott pedig elveszett.
(részlet Herman Ottó A magyar halászat könyve című művéből)
1. Mivel foglalkozott a pákász, „az egykori bihari rétségnek, mocsárvilágának ura és őslakója”?1 pont
2. Nézzétek meg Bodrossy Félix által rendezett, Az utolsó pákász (1977) című kisfilmet (http://www.youtube.com/watch?v=L1io2ezWjU8) , majd válaszoljatok a kérdésekre!
a. Tekinthető-e egyszerűen mesterségnek a pákászat? Indokoljátok válaszotokat max. 500
karakter terjedelemben!4 pont
b. Ha lehetőségetek nyílna rá, beállnátok-e pákásznak? Miért? (Legtöbb 1000 karakter)5 pont
3. Hogyan jutott ivóvízhez a pákász?2 pont
4. a. Hogyan nevezik a Partiumnak azt a Bihar és Szilágy megyék közé tehető térségét, amely régen ingoványos mocsarak birodalma volt?2 pont
b. Ebben a térségben született Ady Endre, aki több versében is bemutatja ennek a tájnak (világnak) a jellegzetességeit. Nevezzetek meg egyet ezen versek közül!2 pont
c. Mikor és miért kezdődött ebben a térségben a mocsarak lecsapolása?2 pont
5. a. Nevezzetek meg két olyan (nem ragadozó) madárfajt, mely ma már nem él a bihari mocsaras vidéken, és két olyant, mely mindmáig él itt!4 pont
b. Milyen nappali ragadozó madarak élhetnek e területen? Nevezzetek meg legalább kettőt!2 pont
6. A „bihari urak Komádiba »csíkászni« jártak”. Ha egy óra alatt 3 km-t távolságot tettek volna meg gyalog, mennyi idő alatt jutottak volna el Ady Endre szülőfalujától Komádiba? Hát Nagyecsedre?4 pont
7. „Az egykori nádrengetegek, ingoványok, kutak, morotvák, goronczok, zsombékok helyén ma az eke túrja a tőzeges, kövér televényt”
a. Milyen körülmények között és hogyan jön létre a tőzeg?2 pont
b. Melyik szeszesital gyártásra használják a tőzeget?2 pont
c. Mit jelentenek a következő szavak: csíkvarsa, morotva, zsombék?3 pont
8. a. Mi volt a neve az Alföld legnagyobb összefüggő mocsárvilágának?2 pont
b. Mi jelentette ennek legsajátosabb képződményét? 2 pont
c. Nevezzetek meg legalább három olyan írót, aki ezt a mocsarat részletesen bemutatta valamelyik művében! Mutassátok be az egyik ilyen művet legtöbb 2000 karakter terjedelemben!12 pont
II. FELADATSOR
„Szenvedéllyel kirándultunk. Hetenként legalább három napot, de a szombatot okvetlen Nagybánya környékének valamelyik zugában töltöttem. Egyik nap fölmásztunk a Kereszt-hegyre. Ez a hegy szabályos kúp alakú, erdős hegy, valahogy a legnagybányaibb mind közül. Amikor egyszer a határból pillantottam rá, szinte fájt, hogy onnan nem szabályos kúpnak festett, hanem egy nagy púp állott ki a hátából. Tiszta időben a Kereszt-hegy tetestetejéből füstfelhő gomolyog ki, akárcsak egykori tűzhányó korába álmodná vissza magát. A füst persze onnan származik, hogy a Kereszt-hegy csúcsán van a környék legnagyobb aknája és a bányában működő emelő- és más gépek, szellőztetők füstje száll kifelé az akna száján. Akik lenn jártak ebben a félezer méter, vagy talán több mélységű pokolszájban, azt mondják, belőle fényes nappal is látni a csillagokat.
Én csak kívülről, felülről bámultam le ebbe a füstös, óriás aknába, az elkerített szájából. És Jukesz Ildikóval csókolództunk a korláthoz támaszkodva, amikor a társaságunk kissé tovahaladt. Bár ennek akkor már igazán nem volt semmi különösebb emlékezetességi jellege.
Csókolództunk a Virág-hegy alatti klastromréten is, aminél gyönyörűbb lankát alig láttam. A Virág-hegy szőlőábrás és tonzúrás barátfejhez hasonló tetején is csókolództunk Ildikóval. Ugyancsak a mögötte emelkedő Kopasz-hegy vagy oláhosan Plestyora ormán is, meg az úgynevezett Szűzkövön és Morgón is. Az ezer méteren jóval fölüli Rozsály, havasi epres, sziklás havasi legelőin szintén. Be szép volt ez!”
(részlet Tersánszky Józsi Jenő A félbolond című művéből)
1. Mutassátok be legtöbb 500 karakter terjedelmű szövegben Tersánszky Józsi Jenő életpályáját!4 pont
2. Foglaljátok össze egy mondatban (legtöbb 3 sorban) a fenti részlet tartalmát!2 pont
3. Nagybánya környéke a képzőművészeket is megihlette. Milyen képzőművészeti iskola alakult ki itt a 19. század végén? Kik alapították?2 pont
4. „A füst persze onnan származik, hogy a Kereszt-hegy csúcsán van a környék legnagyobb aknája és a bányában működő emelő- és más gépek, szellőztetők füstje száll kifelé az akna száján.”
a. Mit bányásztak ezen a környéken?1 pont
b. Ha (például bányászat következtében) megnő a levegő szennyezőanyag-tartalma, szmoghelyzetről beszélünk. Mi a szmog? Jellemzétek fizikai és kémiai szempontból!4 pont
c. A bányászat nemcsak a levegő szennyeződését okozhatja. Milyen sajnálatos baleset történt Nagybányán 2000-ben? Milyen következményei voltak ennek? (Max. 500 karakter)4 pont
5. Az osztály háromnapos kirándulást tervez Nagybányára és környékére, és a ti feladatotok az, hogy megtervezzétek ezt. Készítsétek el a kirándulásnak napokra lebontott, vázlatszerű (legtöbb 1000 karakter terjedelmű) tervét úgy, hogy minden nap érintsetek legalább egy, a magyar kultúrához kapcsolódó turisztikai látványosságot.6 pont
6. Készítsetek 10–15 rövidebb versből álló gyűjteményt A szerelem címmel. Írjatok gyűjteményetekhez egy rövid (500–800 karakter terjedelmű) bevezetőt is, melyben röviden indokoljátok a műválasztást, illetve bemutatjátok gyűjtemény szerkezetét!8 pont
7. A mesélő azt állítja a Kereszt-hegyről, hogy: „Ez a hegy szabályos kúp alakú, erdős hegy, valahogy a legnagybányaibb mind közül.” Van-e olyasmi azon a településen, ahol éltek, amelyről ti úgy gondoljátok, hogy az jellemzi vagy az határozza meg leginkább a település hangulatát? Fényképezzétek le, és próbáljátok pár mondatban megmagyarázni, miért választottátok ezt! (A fényképet kérjük e-mailben külön csatolni! Elfogadott formátumok: .jpg, .jpeg vagy .tif)4 pont
8. Készítsetek képeslapot, melynek témája tavasz Nagybánya környén! A képeslap mérete ne haladja meg a 170x120 mm-t. (A képeslapot szkennelve is küldjétek el. Elfogadott formátumok: .jpg, .jpeg vagy .tif)5 pont
FORMAI KÖVETELMÉNYEK BETARTÁSA10 pont
A megoldások első oldala a feladatlap első, a megjelölt adatokkal kitöltött oldala. Kérjük, a megoldásokat az egyes feladatsorokban megadott szövegrészletek, valamint a feladatok szövege nélkül, a megadott sorrendet megőrizve küldjék be (ez utóbbi kérés nem vonatkozik az olyan feladatok megoldásaira, melyeket külön lapra kell elkészíteni). A szövegformázásra vonatkozó követelmények a következők: betűtípus Times New Roman, betűméret 12 pt, igazítás sorkizárt, behúzás típusa első sor, értéke 1,25 cm.